Akkor most következzen Cluny. Clunyról annyit kell tudni, hogy Taizéhez legközelebbi kisvároskák egyike, ahová a Taizébe tartó buszok nagyrésze általában megáll egy kis kitérőre és pihenőre. Így vasárnap és szombaton főleg (érkezés napján és hazaindulás előtt) nagyon nagy a valószínűsége, hogy taizés nyakláncot viselő emberkékkel találkozzunk Cluny utcáin

 Ugyanakkor Cluny roppant fontos momentuma és helyszíne utunknak, hiszen ezen a napon született meg blogunk notesz formájában. Szóval mindenképpen jegyezzük meg augusztus 3.-át. És íme, így indultunk:

A borító Ádám művészi alkotásával díszítve:)

A notesz szerint 3 óra alvás után: 3:33-tól 6:37-ig (nemtudom ki volt képes ezt percre pontosan megjegyezni, de ha már le van írva, akkor ilyen fontos adatokat ne hagyjunk ki) érkeztünk meg Clunybe. A busz egy kis parkolóba tett le, ahol már 2 spanyol és még pár külföldi busz állomásozott, ebből is látszott, hogy már nagyon-nagyon közeledünk Taizé felé. Mivel így is eléggé laposakat pislogtunk a nemalvás miatt, és amúgy is Clunyben reggel korán sajnos nincs sok látnivaló, így egy kávézó felé indultunk, ahová a tavaly is beültünk páran. Örömünkre ugyanaz a Madame volt a kiszolgáló, aki minden jel szerint már nagyon hozzászokott a rengeteg külföldihez, akikkel a kézzel-lábbal való kommunikáció az egyedüli megértési lehetőség. De nagyon aranyosan viszonyult mindenkihez, és biztosan ő is értékelte hogy francia tudásunk az ő kavézójában gazdagodott a café au latte szavakkal.

Majd lesz valamikor egy madame-os kép is, hátha sikerül szerezni:)

 Na itt a madame, igaz, hogy egy eves kep, de meg hasonlit :p

Megkértük, hogy csoportképet is készítsen rólunk, ami többé-kevésbé sikerült is. 

 ez a sikeres, annak ellenére, hogy senki sem látszik jól rajta, meg az oszlop is nagyon plusszban van Péter előtt:)

ez meg a kevésbé sikeres, de meg kell hagyni, hogy mi azért szépek vagyunk rajta:)

Úgyhogy kénytelenek voltunk  egy normálisabb csoportképet csinálni, amit Csillának köszönhetünk:

Fotózkodás után következett a kávézás komoly művelete, amit Ádámnak sikerült a legprofibb módon végrehajtania. Ezek a lépései:

1. próbáljuk meg a tejeskancsót felemelni, anékül, hogy kifolyjon belőle a tej

2. próbáljuk eltalálni a csészét

3. ha a saját csészénkkel már elrontottuk, próbáljuk ki a Csilláén, hátha jobban fog menni

4. és íme az eredmény, Mózes sem tudná jobban szétválasztani a tejet a kávétól

 Szóval még kell egy kicsit gyakorolni, de jövőre biztos már jobban fog menni:)

Kis idő múlva megjött a kávé hatása is, mert a fiúk: Péter, Ádám és Robi nagyon komoly tárgyalásba kezdtek a kölcsönadott, kölcsönkért, visszaadott, vissza nem adott 30 centet illetően. Szóval el kell ismerni, komoly téma, komoly összeg, nem is csodálkozunk, hogy 1 óra kellett, míg kiegyeztek és mindenki meg volt elégedve. Már fizetni is volt miből, úgyhogy még egy adag fotózkodás után, úgy döntöttünk ideje lenne kicsit körbenézni a városkában is. Fotózkodás:

30 cent az kemeny penz keremszepen :| :P  ( ird ora h Adam a nagy kan...o na szedd ki... meg se szolalok...Adam tobbet nem leszel admin )

 Andi sunyizik a Nesteavel az asztal alatt. De milyen jól fogott ha elkapott a szomjúság :P.

Ide feltétlenül be kell szúrjam a notesz-blogban levő oridzsinál szöveget, ugyanis Ronci valamilyen oknál fogva nem akarja megosztani ezt a kedves olvasókkal. Szóval az eredeti szöveg így szól:

"Reggel, 3 óra alvás után, 3:33tól 6:37ig, kurva fáradtan, 9 kávé után, Cluny teraszán, "Brasserie du Nord", Ádám feledékenysége és Péter suttyósága miatt, ők jól kerülnek ki ebből a businessből, ahol 30 centen veszekszünk, kb. már 1 órája. Ádám és Robi úsznak a tejeskávéban, ahol Ádám az asztalon kettéválasztotta a tejet a kávétól, közben a Madamme fotót csinált az egyik plattyról meg a másik plattyról, az egyik plattyon csak 1 asztal van, ugyanakkor kiderült, hogy Ádám fontjai, amit a Moulin Rouge-on szerzett 2 sexshop megtekintése között, a nyalószék mellett, nem biztos, hogy érvényesek, bizonyíték 1 hét múlva kiderül. A lényeg hogy nem volt *komisszion*."

(by Orindzs - mint láthatjátok)

Clunyben rengeteg a sétálóutca, ami egyben vásárló -és kirakodóutca is, szóval volt mit nézegetni a hátramaradt időben. Ilyeneket láttunk:

újra előbukkan a nestea és a viva

ugye hogy nem néz ki rosszul?:D

Ronci te mit martogatnal bele a csokiszokokutba? ;)    ( Adam a nagy kan :D ) Hát Ádám, te tényleg mindjárt nem leszel admin:))

Nem arról volt szó h Ádám, bocsánat, nagy kan :D meg Petici nem lesznek adminok? :P

Csilla virággal a virágüzlet előtt:)

Mi, lányok különösen örültünk a sokféle nyakláncos, gyűrűs asztalkának, és csak a fiúk sürgetésének engedve voltunk hajlandóak továbbmenni Cluny híres “bevásárlóközpontja”, az Atac felé. Páran úgy döntöttünk, hogy nem megyünk be, inkább kint várakozunk. Közben valahonnan egy lufi is előkerült, azzal bohóckodunk Csillával.

A végtelenségig tűnő várakozás nagy nehezen csak véget ért, de Kati diadalmas, fülig érő mosolya elfeledtetett velünk mindent. Amúgy ez már fölöttébb furcsa, hogy Kati itt is 2 szemetes kukával a háttérben pózol. Itt valami nincs rendben:))

Kati biztos irigyel, hogy én "belevaló" vagyok, és ő is az akar lenni. :)) ( Orindzs ) 

Útközben még mi, lányok meg-megálltunk nézdelődni, és vásárolgatni, amibe már a fiúk is beletörődtek, és türelmesen vártak ránk. Andi gyűrűvására érdekesen történt, legalábbis én még ilyent nem láttam. Lemérték Andi újjának átmérőjét egy furcsa hosszúkás műszerrel, s aztán méretnek megfelelő gyűrűt pillanatok alatt előkerítették, anélkül, hogy órákat kellett volna keresgélni és próbálgatni a megfelelő gyűrűt. Sőt, még garancia-papírt is kapott:)

Mivel még maradt kis időnk, letáboroztunk, avagy "boszketáltunk" ;) egy szimpatikus járdán, ahol folytattuk a szamosparti tevékenységünket, a kártyázást. Meg voltunk elégedve, mert most már Csilla is nagyon ügyesen kezelte a lapokat. Közben Katival kitaláltuk, hogy játszunk 66-ost. Hát nem is gondoltam volna, hogy ennyire jól lehet egy kártyajátékon szórakozni. A többiek kicsit furcsán néztek, hogy mit lehet annyit kacagni azon, ha egy király és egy felső párod lesz, vagy azon, hogy a lapok értékét összeadjuk.:) De ne féljetek, majd ti is be lesztek avatva a 66-os tudományába. 

Már nem emlékszem pontosan, ha mondták vagy sem ha fog késni a busz, mert már annyira természtes volt, hogy késik, azon csodálkoztunk volna, ha hamarább, vagy idejében megérkezik. És láss csodát, tényleg kicsit hamarább érkezett meg. Így összeszedtük a dolgainkat, s bologan indultunk tovább Taizé felé, ami egyeseknek újdonság, másoknak pedig kellemes visszatérés volt.